|
|
|
2007-06-06 16:43:44, szerda
|
| |
| |
Dr. Róth Miklós ügyvéd:
Strasbourgi beadvány
Tisztelt Bíróság!
Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény 34. cikke alapján, dr. Szerdahelyi Szabolcs, (született: Szabadkán 1943. november 19-én), nyugdíjas orvos, az '56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elnöke, 1161 Budapest Béla u. 37. szám alatti lakos, magyar állampolgár képviseletében
kérelmet
terjesztek elő a Magyar Köztársaság ellen, az Egyezmény 11. cikkének és a 13. cikkének megsértése miatt.
A tényállás
2006. szeptember 17-én - máig ismeretlen körülmények között "kiszivárogtatva" - nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc 2006. májusi balatonöszödi beszéde, amelyet a Magyar Szocialista Párt frakcióülésén mondott el. E szónoklatában a miniszterelnök elismerte, hogy az országgyűlési választások előtt a magyar gazdaság helyzetére vonatkozóan alapvető jelentőségű kérdésekben - meg nem nevezett társaival együtt - hazudott. Belátta, hogy az ország valós helyzete miatt a választási ígéretek teljességgel megalapozatlanok voltak, s így a választókat, az ország népét becsapták. Világossá vált, hogy az ígért szociáldemokrata szellemiségű, jóléti jellegű program helyett egy teljesen más alapokon nyugvó neoliberális, neokonzervativ programot szántak az országnak, amely kirívó súlyú terheket fog a lakosságra róni. Ezen túlmenően számos megdöbbentő adatot, információt tárt fel arról, hogy a kormányzat illetve a párt hogyan tétlenkedett és hogyan hazudozott, trükközött az elmúlt évek során.
A közel kétszáz országgyűlési képviselő előtt elmondott beszéd hangneme olyan mértékben volt trágár, amelyhez hasonlóra sem magyar, sem külföldi állami vezető esetében ezt megelőzően nem ismerünk példát. Gyurcsány Ferenc nyomdafestéket nem tűrően vulgáris kifejezéseket használt, egyebek mellett Magyarország jelzőjeként is.
A beszéd nyilvánosságra kerülését követő órákban több ezer ember érkezett a budapesti Kossuth térre, a Parlament elé. (Vidéki városokban szintén jelentős létszámú csoportok jöttek össze.) Ettől az időponttól kezdve egészen október 23-án hajnalig békés gyülekezés helyszíne volt a budapesti Kossuth tér.
Az "öszödi beszédben" feltárt kirívó súlyú hazugságok, majd később a kormányfői bocsánatkérés hiánya miatt Gyurcsány Ferenc lemondását követelők létszáma e budapesti helyszínen az elkövetkező hetekben változó volt, alkalmanként az ötvenezer főt is elérte.
Ilyen előzmények után történt, hogy Gergényi Péter Budapest rendőr-főkapitányaként, 2006. október 23-án a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. (Rtv.) 46. §-ra hivatkozással elrendelte, hogy 2006. október 23. nap 02. 35 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2006. november 24. nap 24.00 óráig az Országház előtti Kossuth tér lezárásával biztonsági műveleti terület kerüljön kialakításra.
Személy- és létesítménybiztosítási intézkedésnek nevezett határozatát azzal indokolta, hogy a 2006. október 23-ai ünnepi rendezvények idején kialakult közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények, illetve a további rendbontások megelőzése érdekében a védett személyek, és az Országház, mint az állami működés szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény biztonságának megőrzése tette szükségessé a terület lezárását.
A határozat jogalapját a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 46. § (1) d) pontjában jelölte meg.
Gergényi Péter az intézkedését 2006. november 22-én, határozatlan időre meghosszabbította.
Dr. Szerdahelyi Szabolcs budapesti lakos, magyar állampolgár, az '56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elnöke, 2006. november 24-én bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy 2006. december 9-én, délelőtt 10 órától délelőtt 11 óráig tartó tüntető felvonulást szervez a Kossuth térre, tiltakozásul a tér lezárása miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2006. november 25-én írásban közölte a bejelentővel, hogy a bejelentett rendezvény a megadott időpontban a megjelölt helyszínen nem tartható meg, mert a Budapest rendőrfőkapitánya által a szükséges ideig elrendelt személy és létesítménybiztonsági intézkedése értelmében a Kossuth tér jelenleg is elkerített részén demonstráció nem tartható. 2006. november 26-án pedig egy olyan végzést hozott, amelyben megállapította hatáskörének hiányát. A végzést személyesen Gergényi Péter írta alá. Indokolásában kifejtette, hogy az Rtv. 46. §- alapján a Kossuth teret 2006. október 23-án biztonsági műveleti területnek nyilvánította, amely intézkedés azzal a joghatással, jogkövetkezménnyel jár, hogy a terület elveszti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 15. § a) pontja értelmében vett közterület jellegét. Erre tekintettel a bejelentés a Gytv. keretén belül nem értékelhető, a rendőrség kénytelen hatáskörének hiányát megállapítani. A végzés azt is tartalmazta, hogy a tér lezárására az Országgyűlés működésének biztosítása érdekében került sor.
Ezt követően dr. Szerdahelyi Szabolcs a lehetséges összes jogi lépést megtette annak érdekében, hogy jogorvoslathoz jusson. Miközben ő a jogi útvesztőket járta, két ellenzéki párt országgyűlési képviselői, türelmüket vesztve, 2007. február 2-án saját kezűleg bontották le a teret lezáró kordont, de a rendőrség visszaállította azt, és a képviselők ellen szabálysértési feljelentést tett. Még 2007. március 15-én is lezárva volt a tér, az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk alatt. Csak négy hónappal a lezárást követően, 2007. március 19-én szüntették meg ezt a rendkívüli állapotot.
A jogsértés
Az Egyezmény 11. cikk. 1. pontja kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. A 2. pont szerint e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.
Az Egyezmény 13. cikke kimondja, hogy bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.
Az Alkotmány 62. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az Alkotmány 70/K. §-a szerint pedig az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény szerint:
1. § A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.
2. § (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.
(2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni.
(3) A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
5. § A rendezvény szervezője magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet.
6. § A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.
7. § Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;
b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;
c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;
d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.
8. § (1) Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja.
(2) A rendőrség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szervezővel.
(3) A rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók.
9. § (1) A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát.
(2) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) szerint:
1. § (1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.
(2) A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:
g) gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) végrehajtásáról, továbbá védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket;
13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.
(2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.
(3) Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a Rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.
30. § (1) A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja.
(2) A Rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.
(3) A Rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja.
(4) A Rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti.
46. § (1) A Rendőrség, illetve a rendőr a védett személy [1. § (2) bek. g) pont] biztonsága érdekében a 13. és a 30. §-ban meghatározottakon túlmenően
a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
c) magánlakásba - külön írásos utasítás birtokában - ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
d) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
(2) A védett személyeket - a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat figyelembevételével - a Kormány jelöli ki.
(3) A Rendőrség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg.
(4) A Rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését.
92. § (1) Az V. és a VI. fejezetben felsorolt rendőri intézkedések, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedések) miatt - a (2) bekezdésben tett kivétellel - a 93. §-ban meghatározottak szerint jogorvoslatnak van helye.
(2) Az elővezetéssel kapcsolatban az intézkedés elrendelése miatti jogorvoslatra a határozatot hozó hatóság eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.
93. § (1) Panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították.
(2) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(3) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el.
(4) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(7) Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az első fokú határozatot hozó szervet új eljárásra utasíthatja.
(8) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.
(9) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.
(10) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül az eljáró szervnél a mulasztási ok, vagy akadály megjelölésével igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, amelynek elfogadásáról az eljáró szerv vezetője határoz. Ha a mulasztás az érdekeltnek később jutott a tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. A mulasztástól számított 3 hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 1. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
Az Alkotmánybíróság 1039/B/2006. AB határozatában kifejtette, hogy "a békés gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények elválaszthatatlanul kapcsolódnak demokratikus nyilvánosság értékéhez, e rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják. A békés rendezvények a politikai és társadalmi rend, a képviseleti szervek legitimitásának megszilárdítása szempontjából is értéket jelentenek. A tüntetések, tiltakozó akciók a képviseleti szervek, a kormányzat és a közvélemény számára is jelzik a társadalomban megjelenő feszültségeket, lehetővé téve azt, hogy az illetékesek időben megfelelő lépéseket tegyenek a feszültségek okainak csökkentésére. Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények célja az, hogy a gyülekezési joggal élő polgárok közös véleményt alakítsanak ki, illetve nézeteiket másokkal megosszák, és közösen juttassák kifejezésre."
1) Dr. Szerdahelyi Szabolcs a végzés ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Gytv. alapján, az ott biztosított gyors és hatékony jogorvoslati lehetőség keretében. A végzést tartalma szerint, a bejelentett rendezvénynek a megjelölt helyen és időben való megtartását megtiltó határozatnak kérte tekinteni, amely arra van alapítva, hogy a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szerv működését súlyosan veszélyeztetné. Érdemi vizsgálatot kért és ennek alapján a határozat hatályon kívül helyezését. A Fővárosi Bíróság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - elutasította, és ez ellen további jogorvoslattal nem lehetett élni. A bíróság kizárólag alaki szempontból közelítette meg az ügyet, és abból indult ki, hogy nem járhat el a Gytv. alapján, ha a bejelentéssel kapcsolatban a rendőrség nem hozott érdemi határozatot.
2) Dr. Szerdahelyi Szabolcs a végzést megfellebbezte a Ket. alapján, vitatva a Kossuth tér lezárásának jogszerűségét. Az Országos Rendőr-főkapitányság helybenhagyta Gergényi Péter végzését, ugyanakkor saját végzésének indokolásában, érdemben állásfoglalt Gergényi Péter Kossuth teret lezáró határozataival kapcsolatban, és azokat jogszerűnek minősítette, azzal a megjegyzéssel, hogy biztonsági műveleti terület kifejezés használata helytelen, de ez önmagában a határozatokat nem teszi jogellenessé. Dr. Szerdahelyi Szabolcs a másodfokú végzés ellen 2006. december 19-én kereseti kérelmet terjesztett elő a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál. A Pp. 330. § (2) bekezdése szerint az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, amely azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Az adott ügyben, tehát legkésőbb 2007. január 11-én meg kellett volna érkeznie a keresetlevélnek a Fővárosi Bíróságra. Ezzel szemben, csak 2007. február 5-én érkezett meg a keresetlevél. Ezzel kapcsolatban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot folytatott le és OBH-1549/2007. számú jelentésében alkotmányos visszásságot állapított meg. A Fővárosi Bíróság a keresetlevelet kettébontotta, egy nemperes és egy peres eljárásra. A nemperes eljárásban a rendőrség hatáskör hiányát megállapító végzését vizsgálta, amelynek során megállapította, hogy a bíróság kizárólag a végzés indokolásában rögzített szempontokat értékelheti, így nincsen relevanciája annak, hogy a rendőrségnek, konkrétan Budapest rendőr-főkapitányának volt-e hatásköre és illetékessége a terület korábban történt lezárására, az a jogszabályoknak megfelelő módon történt-e? Erre tekintettel a jogorvoslati kérelmet elutasította, azzal, hogy a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A peres eljárás tárgyának a Kossuth tér lezárását elrendelő Gergényi féle határozatokat tekintette, és alperesnek a Budapesti Rendőr-főkaptányságot. A bíróság ebben a vonatkozásban dr. Szerdahelyi Szabolcs keresetét idézés nélkül elutasította. A bíróság álláspontja szerint a Budapest rendőrfőkapitánya formailag intézkedésnek nevezett, indokolással ellátott döntései, melyek a "biztonsági műveleti terület" elrendelésére, és annak meghosszabbítására irányulnak, a szolgálati szabályzat 96. § (11) bekezdése alapján utasításnak minősülnek, amely ellen nincs jogorvoslati lehetőség. Ez ellen dr. Szerdahelyi Szabolcs fellebbezéssel élt, amely még nem került elbírálásra.
3) Dr. Szerdahelyi Szabolcs 2006. XI. 27-én a rendőrségi törvényben biztosított panaszjogával élve is kifogásolta, hogy lezárva tartják a Kossuth teret, és kérte az intézkedés feloldását. A panaszt személyesen Gergényi Péter utasította el, határozatában megismételte azokat az indokokat, amelyeket a rendőrségi hatáskör hiányát megállapító végzésben leírt. Dr. Szerdahelyi Szabolcs az elutasító határozat ellen fellebbezéssel élt. Ebben egyúttal panaszt jelentett be azért, mert Gergényi Péter a határozatát, csak 2007. január 11-én hozta meg, holott a törvény szerint 2006. december 13-ig döntenie kellett volna. Az Országos Rendőr-főkapitányság az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta akként, hogy a 111-325/2006. számú személy- és létesítménybiztosítási intézkedés határozatlan időre szóló meghosszabbítását jogszabálysértőnek minősítette, és utasította budapesti rendőrfőkapitányt, hogy az intézkedés időbeli hatályát - feltéve, hogy az intézkedés alapjául szolgáló biztonsági kockázatok fennállása továbbra is megállapítható - határozott időtartamban állapítsa meg. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A korábbi végzésekkel szemben végre született egy jogerős érdemi határozat, amelyet dr. Szerdahelyi Szabolcs 2007. február 19-én vehetett kézhez. Ez ellen azonnal keresettel élt, amely keresetet az Országos Rendőr-főkapitányság 2007. március 10-én továbbított a bíróságnak. A Fővárosi Bíróság 2007. május 8-án kézbesített végzésével 2007. évi július 10. napjának 10,000 órájára tűzte ki az ügy tárgyalását. Az Országos Rendőr-főkapitányság érdemi ellenkérelmében, azzal az indokolással kéri a kereset elutasítását, hogy a Gergényi féle határozatok belső utasításoknak minősülnek, amelyek bíróság előtt nem támadhatók.
Bárhogy is dönt a közigazgatási bíróság a 2. pontban említett és még el nem bírált fellebbezés ügyében, vagy a 3. pontban említett kereset vonatkozásában a 2007. július 10-én megtartandó tárgyalást követően, az már nem változtat azon a helyzeten, hogy dr. Szerdahelyi Szabolcsot négy hónapon keresztül korlátozták a gyülekezési jogának szabad gyakorlásában, és ezzel kapcsolatban megfosztották a hatékony jogorvoslathoz való jogától.
A Kossuth teret az Rtv 46. §-a alapján csak ideiglenesen, legfeljebb arra a pár órára lehetett volna lezárni, amíg 2006. október 23-án a külföldi delegációk részvételével a téren folyt az ünnepség. Akkor sem az Országház épületének őrzése, hanem a téren tartózkodó nagyszámú külföldi kormány- és államfő biztonságának védelme érdekében.
2006. október 23-a után Gergényi Péter azt tehette volna meg, hogy a Kossuth térre bejelentett rendezvények ügyében a Gyvt.
8. § (1) bekezdése alapján egyedi tiltó határozatokat hoz, hivatkozással arra, hogy a rendezvények megtartása a népképviseleti szerv, az Országgyűlés zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben a szervezők a határozatok közlésétől számított három napon belül kérhették volna a bírósági felülvizsgálatot, amely eljárásban a bíróságnak három napon belül döntenie kell. Gergényi Péter azért, hogy ettől a gyors és hatékony jogorvoslattól megfossza az állampolgárokat, többek között dr. Szerdahelyi Szabolcsot is, a joggal való visszaélés tilalmának kötelezettségét megszegve a rendőrségi törvényre hivatkozással kijátszotta a gyülekezési jogról szóló törvényt.
A Kormány által létrehozott Gönczöl Bizottság 2007 február 2-án kelt vizsgálati jelentésének 75. oldalán olvasható, hogy a budapesti rendőrfőkapitány október 23-án a több mint ötven külföldi állami vezető védelmében indokoltan vonta ki a Kossuth teret a közterület fogalma alól a rendőrségi törvény, valamint a 24/1997. (III. 26.) BM rendelet alapján, ugyanakkor nem volt indokolható, hogy nem határozta meg az intézkedés időtartamát, és az még jelenleg is érvényben van.
Ugyanerről a 77. oldalon Halmai Gábor a következőket írja: "Megítélésem szerint a Kossuth térnek a budapesti rendőrfőkapitány által október 23-án először november 24-ig elrendelt, majd később határozatlan időre meghosszabbított lezárása az elrendeléskori okokkal (védett személyek biztonsága; Rtv. 46. §) ma már nem indokolható. Véleményem szerint a rendőrségi törvénynek azok a rendelkezései (58. és 17. §) sem indokolják a tér teljes lezárását, amelyek lehetővé teszik az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények csapaterővel történő őrzését és védelmét, ennek során a személyes szabadsághoz és a tulajdonhoz fűződő jogok korlátozását, illetve a területnek a személy- és járműforgalom elől történő elzárását. Az Országház mint kiemelten fontos létesítmény [24/1997. (III. 26.) BM rendelet 1. § a) pont] közvetlen környezete ugyanis a gyalogos és járműforgalom elől elzárt területként eddig is védelmet élvezett. Nem magyarázza az intézkedés fenntartását a tér talajának a szeptember-októberi rossz tapasztalatok miatti óvása, hiszen - ahogy arra a bizottság jelentése helyesen rámutat - a károkat helyes jogalkalmazással, a permanens gyűlés feloszlatásával, illetve a közegészségügyi hatósági előírások következetes érvényesítésével akkor is meg lehetett volna előzni, és ennek a jövőben sincs jogi akadálya. Így tehát ezek a célok sem alapozzák meg a lezárást, ezért az, mint a gyülekezési szabadság alkotmányos jogának szükségtelen korlátja haladéktalanul feloldandó. Álláspontom szerint a bizottságnak erre nézve javaslatot kellett volna tennie, még akkor is, ha ajánlásai között a jövőre nézve szerepel az Országház környékének kivonása a gyülekezési jog lehetséges helyszínei közül. Az pedig a törvényi szabályozás pótlandó hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak és jogorvoslattal nem támadható meg."
Dr. Szerdahelyi Szabolcs képviseletében kérem, hogy a Bíróság állapítsa meg a jogsértést az Egyezmény 11. és 13. cikke vonatkozásában, egyúttal kötelezze a magyar Kormányt 6.000 euró nem vagyoni kártérítés megfizetésére, valamint ügyvédi költség és készkiadás fejében 300.000 Ft megfizetésére.
Budapest 2007. június 4.
Dr. Szerdahelyi Szabolcs képviseletében
Melléklet:
1. Ügyvédi meghatalmazás
2. Személy és létesítménybiztosítási intézkedés 2006. október 23.
3. Személy és létesítménybiztosítási intézkedés meghosszabbítása. 2006. november 22.
4. A tüntetés bejelentése 2006. november 24.
5. A Budapesti Rendőr-főkapitányság 111-2/1215/2006. sz. végzése. 2006. november 26.
6. A sértett bírósági felülvizsgálati kérelme a rendőrség végzése ellen. 2006. november 27.
7. A sértett bírósági felülvizsgálati kérelmének kiegészítése 2006. november 28.
8. A Fővárosi Bíróság 20. Kpk. 45.779/2006/4. számú végzése
9. A sértett fellebbezése a BRFK 111-2/1215/2006. számú végzés ellen. 2006 november 28.
10. Az Országos Rendőr-főkapitányság 26-15-13/1/2006 számú végzése a fellebbezés elbírálásáról. 2006. dec. 11.
11. A sértett kereseti kérelme az ORFK. 26-15-13/1/2006. számú végzése ellen.
12. Az OBH-1549/2007. számú jelentése. 2007. 04. 04.
13. A Fővárosi Bíróság 20. Kpk. 45.145/2007/10. számú végzése. 2007. március 5.
14. A Fővárosi Bíróság 20. K. 30.730/2007/4. számú végzése. 2007. március 5.
15. A sértett fellebbezése a végzés ellen
16. A sértett panasza a kordon ellen 2006. november 27.
17. Gergényi 111-948-5/2006. RP. számú határozata. 2007. január 11.
18. A sértett fellebbezése a Gergényi határozata ellen. 2007. január 22.
19. Az ORFK 260-20/1/2007.RP. számú határozata. 2007. február 12. érkezett 2007. február 19-én.
20. A sértett kereseti kérelme. 2007. február 20.
21. Az ORFK érdemi ellenkérelme. 2007. március 10.
22. A Fővárosi Bíróság 20.K.31.007/2007/3 idéző végzése. 2007. július 10-re |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: meghosszabbított, foganatosították, szükségességének, érvényesítésével, felülvizsgálatát, követelményeinek, rendőrfőkapitány, közreműködésével, szociáldemokrata, előterjesztésére, alkotmánybíróság, jogalkalmazással, felülvizsgálatot, főkapitányságnak, főkapitányságnál, meghosszabbítása, megalapozatlanok, jogszabályoknak, korlátozásoknak, meghatározottak, kiszivárogtatva, halaszthatatlan, felülvizsgálati, közegészségügyi, kötelezettségek, államigazgatási, keresetlevélben, létesítményeket, megakadályozása, nemzetbiztonság, szakszervezetek, megsemmisítheti, feloszlatásával, nyilatkozatával, keresetlevélnek, visszaállította, emberi jogok, alapvető szabadságjogok, miniszterelnök elismerte, országgyűlési választások, magyar gazdaság, ország valós, választási ígéretek, ország népét, ígért szociáldemokrata, lakosságra róni, kormányzat illetve, párt hogyan, elmúlt évek, közel kétszáz, beszéd nyilvánosságra, budapesti Kossuth, Róth Miklós, Tisztelt Bíróság, Szerdahelyi Szabolcs, Deportálások Tényfeltáró Bizottsága, Budapest Béla, Magyar Köztársaság, Gyurcsány Ferenc, Magyar Szocialista Párt, Gergényi Péter Budapest, Gergényi Péter, Budapesti Rendőr-főkapitányságon, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, Magyar Köztársaság Rendőrségének, Védelmi Programjának, Védelmi Program, Fővárosi Bíróság, Országos Rendőr-főkapitányság, Gergényi Péter Kossuth, Budapesti Rendőr-főkapitányságnál, Fővárosi Bíróságra, Budapesti Rendőr-főkaptányságot, Szerdahelyi Szabolcsot, Gönczöl Bizottság, Halmai Gábor,
|
|
|
|
|
|
| emberi jogok, alapvető szabadságjogok, miniszterelnök elismerte, országgyűlési választások, magyar gazdaság, ország valós, választási ígéretek, ország népét, ígért szociáldemokrata, lakosságra róni, kormányzat illetve, párt hogyan, elmúlt évek, közel kétszáz, beszéd nyilvánosságra, budapesti Kossuth, időponttól kezdve, kormányfői bocsánatkérés, elkövetkező hetekben, szükséges ideig, további rendbontások, védett személyek, állami működés, terület lezárását, határozat jogalapját, intézkedését 2006, bejelentett rendezvény, megadott időpontban, megjelölt helyszínen, olyan végzést, végzést személyesen, terület elveszti, gyülekezési jogról, rendőrség kénytelen, lehetséges összes, jogi útvesztőket, teret lezáró, rendőrség visszaállította, képviselők ellen, egyik legnagyobb, lezárást követően, rendkívüli állapotot, békés célú, másokkal való, szakszervezetek alapítását, azokhoz való, törvényben meghatározott, demokratikus társadalomban, nemzetbiztonság vagy, zavargás vagy, jelen Egyezményben, hazai hatóság, jogsérelem hatékony, békés gyülekezés, alapvető jogok, kötelességek teljesítésével, továbbiakban együtt, résztvevők véleményüket, rendezvény résztvevői, közösen kialakított, érdekeltek tudomására, rendezvény szervezője, közterületen tartandó, rendezvény helye, rendezvény megtartásának, bejelentési kötelezettség, rendezvény szervezőjét, írásbeli bejelentésnek, tervezett rendezvény, rendezvény célját, rendezvényen résztvevők, rendezvény zavartalan, rendezvényt szervező, szervezők képviseletére, bejelentéshez kötött, népképviseleti szervek, bíróságok zavartalan, hatósághoz való, bejelentésben megjelölt, rendőrség határozatát, rendőrség eljárására, közigazgatási hatósági, rendőrség határozata, határozat közlésétől, szervező kérheti, államigazgatási határozat, kérelemhez csatolni, kérelem beérkezésétől, felek meghallgatása, kérelemnek helyt, kérelmet elutasítja, bíróság határozata, rendőrségről szóló, belső rend, büntetőeljárásban részt, eljárást folytató, kijelölt létesítményeket, rendőr jogkörében, rendőrt halaszthatatlan, intézkedés szükségességének, rendőr köteles, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1196
- e Hét: 6704
- e Hónap: 15308
- e Év: 51249
|
|
|
Offline
